AKADÁLY NÉLKÜL

     

A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben

A HEFOP 2.1-es intézkedés keretében a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) esélyegyenlőségének biztosítása pályázati és központi programok által történik, ilyen módon kaphatnak támogatást a gyermekek együttnevelését vállaló intézmények.

A központi program keretében megvalósuló fejlesztések olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítását, megújítását segítik, amelyek a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segítik az intézményeket.

A fejlesztésekben közel 300 szakértő: jeles kutatók, a gyógypedagógia és az inkluzív (befogadó) nevelés elméleti szakemberei, gyakorló pedagógusai vesznek részt.

A fejlesztések eredményei a központi program szolgáltatásaként jutnak el a pályázatokon nyertes intézményekhez. A nyertes konzorciumok intézményi együttműködések keretében alkalmazzák azokat a komplex szolgáltatásokat, amelyek az integrációs folyamat valamennyi résztvevőjének képesek segítséget nyújtani. Ez lehetőséget teremt a széleskörű kapcsolatrendszer és pedagógiai környezet létrehozására, amely befogadja az inkluzív nevelést segítő innovációs törekvéseket, teret ad a jó gyakorlatok elterjesztésének, az inklúziót támogató programcsomagok adaptációjának.

A sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése széles körű elterjesztését támogató fejlesztési programok és szolgáltatások, melyeket a következőkben részletesen is ismertetünk:

• Pedagógusképzési programok kifejlesztése és bevezetésének támogatása az inkluzív nevelés megvalósítása érdekében;
• Pedagógus-továbbképzési programok kifejlesztése és megvalósítása;
• A társadalmi érzékenységet, illetve az integrációs oktatás támogatását növelő képzések kidolgozása és megvalósítása a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és nem pedagógus szakemberek számára;
• Az integrált oktatás know-how-jának fejlesztése, módszertani adatbank és szolgáltatási programcsomagok létrehozása;
• Új módszerek kidolgozása az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának korai felismerésére.

Pedagógusképzési programok kifejlesztése és bevezetésének támogatása az inkluzív nevelés megvalósításának érdekében

Rendkívül lényeges, hogy a pedagógusképzés folyamatába beépüljenek azok a szempontok, amelyek az iskolákba kikerülő pedagógusokat nyitottá, alkalmassá teszik az együttnevelésre. Ezért programunknak hangsúlyos része a pedagógusképző intézmények megszólítása és bevonása a fejlesztésbe. A pedagógusképzés folyamatába - a központi programfejlesztés keretében, a felsőoktatási intézmények szakértőinek részvételével - be kívánjuk építeni azt az elméleti ismeretanyagot és gyakorlati képzést, melynek birtokában már a pályakezdő pedagógus számára is ismerős és kezelhető az együttnevelés pedagógiai helyzete. A fejlesztés első évében részben már elkészültek, illetve folyamatosan készülnek azok a pedagógusképzési csomagok, melyeket legalább 10 pedagógusképző felsőoktatási intézmény képzési programjába szeretnénk ajánlani - egyelőre kötelezően vagy szabadon egyaránt választható tanegységként, 2 kredit értékben, 30 kontakt óraszámban.

A fejlesztést végző szakértői csoport már elkészítette a habilitációs - rehabilitációs tevékenységek; az attitűdváltást segítő programok; a hatékony tanulómegismerési és -segítő technikák című tanegységeket, melyek elsajátítását multimédiás eszközök is támogatni fogják.

A képzők képzésére a 2005/2006. tanév tavaszi félévében kerül sor. A 2006/2007. tanév őszi félévében próbakurzust tervezünk, és átadjuk a komplex tantárgyi programcsomagot a tesztelésére vállalkozó felsőoktatási intézményeknek. Ennek mutatói alapján fogjuk a szükséges korrekciókat elvégezni, és a tantárgyi programokat véglegesíteni. A jelzett félévben a tárgyakat szabadon vagy kötelezően választható tantárgyak körében szeretnénk meghirdetni, majd a későbbiekben törekszünk arra, hogy a tárgy része legyen az alapozó képzésnek.

További tantárgyi programok is készülnek tanórai differenciálás heterogén csoportban; kooperatív tanulás; tevékenységközpontú pedagógiák; tanulói értékelési formák; projektpedagógia; drámapedagógia; intézményfejlesztés és programadaptáció; együttműködő társadalmi kapcsolatrendszer; pedagógiai és jogi háttér témakörökben, szintén 30 kontakt-óraszámú tanegységekként. E tanegységek fejlesztése is rövidesen befejeződik, az elkészült programok anyagát szintén átadjuk a pedagógusképző felsőoktatási intézményeknek. Ezek eszközkészletének kialakítására 2006-ban kerül majd sor.

A hosszú távú fenntarthatóság érdekében azt tervezzük, hogy a kifejlesztett ismeretanyag elsajátítása kötelező legyen a pedagógusképzésben, annak szintjétől (BA, illetve MA), képzési területétől és képzési ágától (pl. óvodapedagógus, tanító, tanár), illetve az alapszakoktól, szakirányoktól (pl. nemzetiségi tanítói, konduktori, élő természettudomány, élettelen természettudomány szakos tanári képzés) függetlenül.

A pedagógusképzés mellett a -továbbképzés is olyan terület, amelynek fejlesztése és megvalósítása döntő az inkluzív nevelés iskolai gyakorlatának elterjedésében. Ezért gyakorlati és elméleti szakemberek közös munkával dolgozták ki azokat a pedagógus-továbbképzési programcsomagokat, amelyekben nagy hangsúlyt kaptak az együttneveléshez szükséges differenciáló - és a tanulók együttműködésére építő - tanulásszervezési eljárások, valamint a hatékony tanulómegismerési és -fejlesztési technikák, az ezek alkalmazásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek.

A munka eredményeként az intézmények rendelkezésére áll egy 120 órás, az együttnevelésre fokuszáló, szemléletváltást segítő, az inkluzív nevelés általános alapvetéseit, a pedagógiai és jogi hátterét előtérbe helyező akkreditált továbbképzés. Továbbá erre az alapozó képzésre épülnek a témájukat tekintve önmagukban is konkrét gyakorlati segítséget adó pedagógus-továbbképzési programok: tanulói differenciálás heterogén csoportban; kooperatív tanulás; tevékenységközpontú pedagógiák; projektpedagógia; drámapedagógia; hatékony tanulómegismerési és -segítő technikák, pedagógiai diagnózis; tanulói értékelési formák gazdagítása; habilitációs és rehabilitációs tevékenységek. Az egyenként 30 órás képzések fejlesztése és akkreditációja lezajlott.

A mentorálás

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése érdekében az intézményi együttműködésekre épülő pályázaton nyertes konzorciumok - a központi program támogatásával - mentori segítséget kapnak a szakmai és szakmaközi együttműködések kialakításához és működtetéséhez. A mentori szolgáltatással - amely a konzorciumoknak 10 hónapon keresztül áll rendelkezésére - a központi program megvalósítói a konzorciumi együttműködések sikerességét, a pályázati programok fenntarthatóságát kívánják támogatni. A mentori szolgáltatás egyik része a segítségnyújtás az intézmények közötti kommunikációs csatornák kialakításában (így a tapasztalatok és a megszerzett tudás kölcsönösen átadható lehet), a másik, hogy a szolgáltatás segítséget nyújt a befogadó intézményi és tanulási környezet kialakításában is (így az attitűdváltást támogató tevékenységek az együttnevelésben közvetlenül résztvevő és közvetve érintett szakemberek, partnerek körében zajlanak).

A mentorok kiválasztása, felkészítése egy 80 órás, szakértői támogatással kifejlesztett továbbképzési program keretében történik. A mentori támogatást a mindkét pályázati fordulóban nyertes konzorcium számára tudjuk biztosítani.

A szakértők szerepe

A program keretében zajlik továbbá azoknak a szakértőknek a felkészítése (és kiajánlása a pályázaton nyertes intézményekbe), akik a 3.1-es intézkedés központi programjában kifejlesztett, kompetencia alapú programcsomagok adaptációjában tudnak közreműködni, hogy az új elemek minél szakszerűbben, hatékonyabban épüljenek be az intézmények pedagógia gyakorlatába. E munkában szakértőink intézményi, illetve osztálytermi szinten megjelenő feladatokban egyaránt konkrét gyakorlati segítséget adnak a kollégáknak.

Együttműködésre épülő szakértői képzés keretében kapnak támogatást a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok tagjai. A 60 órás akkreditációs képzés során a Szakértői Bizottság szakmai fejlesztéséhez, minőségfejlesztéséhez nyújt segítséget a program. A közel egy éve zajló közös fejlesztő munka eredményeként, folyamatos tanácsadói támogatás mellett, a bizottságok országosan is egységessé válnak szolgáltatásaik korszerűsítésében, kiterjesztésében, valamint az egységes eljárások és protokollok kialakításában.

A Szakértői Bizottságok munkájához kapcsolódóan megtörténik a mérési protokoll felülvizsgálata, egy mérőeszköz standardizálása. Ez nagyon fontos lépés a korszerű diagnosztizálásban, és a kultúrafüggetlenség irányába mutató mérőeszközök kialakításában.

A megértő és segítő társadalmi környezet kialakítása, az odafigyelő, nem elutasító attitűd kialakítása döntő tényezője programunk sikerességének. Nem elég a szűk szakmai kör képzése és továbbképzése, mert elengedhetetlen a segítő közeg: a befogadó, együttműködő társadalmi környezet kialakítása. A pályázaton nyertes konzorciumok tevékenységéhez kapcsolódóan képzések, tréningek keretében kapnak segítséget azok a döntéshozók, heterogén szakmacsoportok, civil szervezetek tagjai, akik érintettek az integrációs folyamatban, és a közoktatás különböző színterein, szintjein érvényesíthetik a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának társadalmi elfogadását. Ők az akkreditált képzéseken nemcsak az együttneveléssel kapcsolatos jogi, pénzügyi, terminológiai és szakmai ismereteket sajátíthatják el, hanem az érdekérvényesítést segítő kommunikációs eszközrendszert és technikákat is. Az érintett célcsoportokat képviselő szakértők fejlesztették ki az egyenként 30 órás tréningalapú, a közös gondolkodásra és saját élményekre építő képzéseket.

A helyi önkormányzat munkatársai

A fenti képzéseket a helyi önkormányzat munkatársai közül különösen a közoktatási folyamatokban illetékes döntéshozóknak és a feladatokat végrehajtó kollégáknak javasoljuk, de ajánljuk az oktatási bizottság vezetőinek és tagjainak, az oktatással foglalkozó ügyosztály dolgozóinak, a jegyzőknek, továbbá minden közoktatásban érintett helyi döntéshozónak is.

A közoktatás szolgáltatatásába bekapcsolódó szakemberek

A közoktatás szakmai szolgáltatatásába bekapcsolódó, illetve abban részt vevő szakemberek: a családsegítők, védőnők, pedagógiai szolgálatok és gyógypedagógiai szolgálatok vezetői és munkatársai számára is szeretnénk megújult tartalmú, az intézményi együttműködést elősegítő kompetenciafejlesztést ajánlani.

A továbbképzés az iskolán kívüli társadalmi környezetet kívánja pozitív irányba befolyásolni. Az eredményes inkluzív nevelés csak oktatásszakmai és szakmaközi együttműködések során valósulhat meg. A továbbképzés lényeges tartalmi elemei: az integráció, a kooperáció, az interdiszciplinaritásnak szervezetekre való irányultság szerinti rendszerbe szervezése, a hatékony együttműködés a szakmai szervezetek között. Fontosnak tarjuk azokat az ismereteket, amelyek segítenek összehangolni a sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó különféle intézmények fejlesztési kínálatait a hozzáférhető egyéb szakszolgáltatásokkal.

A szülői és civil szervezetek

Harmadik célcsoportunk a civil és szülői szervezetek képviselői. A közoktatási integráció sikerességét jelentősen befolyásolja, hogy mennyire befogadó a szülői közösség. A spontán vagy formálisan szerveződött közösségek vezetői számára térítésmentesen ajánlunk tréning jellegű, információt átadó és szemléletet alakító képzést.

A képzési program célja, hogy a civil szervezetek, a szülői szervezetek, az osztályok szülői közösségei, valamint akár az egyes szülők is megismerkedjenek az együttnevelés lényegével, ezáltal érzékenységük és fogékonyságuk jelentősen növekedjen a téma iránt, mert az ismeretek birtoklása képes megszüntetni azt az esetleges idegenkedést, amit az ismeretlentől való aggodalom vált ki. - A program része a szemléleti nyitottság kialakítása, megerősítése, segítő és támogató kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átadása, valamint a segítő tevékenységi és kapcsolati formáinak gazdagítása, az érzékenyítést támogató szülői és civil szervezeti formák létrehozási lehetőségeinek megismertetése, tudatosítása.

A képzés további céljai

A továbbképzés nagy gondot fordít az integrációval és inklúzióval összefüggő alapfogalmak közös, közérthető, ugyanakkor azok szakmai tartalmának megfelelő értelmezésére. A fogalomértelmezés során az alapvető oktatástervezési és -szervezési fogalmak, ismeretek felidézése és értelmezése is megtörténik. A képzés programjában kiemelt jelentősége és szerepe van azoknak képesség- és készségfejlesztő gyakorlatoknak, amelyekre a döntés-előkészítésben és döntéshozásban részvevőknek szükség lehet a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres integrációja érdekében. Olyan fontos területekre gondolunk, mint a konfliktuskezelés, kommunikáció, nyilvánosság előtti szereplés, tervezés és szervezés. Természetesen a célok között a legfontosabbak egyike a tolerancia növelése, a másság elfogadása iránti fogékonyság kialakítása, illetve fokozása. A programnak a gyakorlathoz közeli tartalmát erősíti, hogy a résztvevők a program végére elkészítik saját településük integrációs tervének részletes vázlatát.

Fontos részét képezi a programnak azoknak az ismereteknek és technikáknak az elsajátítása is, amelyek az integrációval összefüggő források megszerzéséhez szükségesek.

A projekt keretében kifejlesztett komplex szolgáltatások az együttnevelés gyakorlati megvalósításához nyújtanak sokoldalú, kézzelfogható segítséget. Olyan produktumok kerülnek - elektronikus vagy dokumentum formában - a szakma képviselőinek a kezébe, amelyek alapvető kérdésekben nyújtanak tájékozódási lehetőséget és konkrét segítséget.

Az útmutatók

A Módszertani Intézményi Útmutatók hivatottak bemutatni az egyes módszertani intézményeket, azok szervezeti felépítését, szakmai munkáját, szolgáltatásaik rendszerét. Az útmutatókkal szeretnénk megismertetni azokat a szolgáltatási formákat, amelyeket az együttnevelés megvalósításában résztvevő partnerek kínálnak, illetve igénybe vehetnek.

Ezek az útmutatók tartalmazzák - az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően - a szakterület pedagógiai szempontjait, integrációs törekvéseit; célját, feladatait, lehetőségeit; az intézmény által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatás jellemzőit; az együttnevelésben résztvevő szereplőket: többek között a családot, a gyermeket és gyermekközösséget, a pedagógust és pedagógusközösséget. A kiadványok ismertetik az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények feladatait, az életkor-specifikus ellátás és fejlesztés lehetőségeit, a támogató tevékenységeket; a fejlesztés megfelelő eszközeire vonatkozó tanácsadást, az elérhetőségeket, a vonatkozó törvényeket és jogszabályokat. - A kiadvány megjelenik nyomtatott formában, és megtalálható lesz a suliNova Kht. adatbankjában is.

A Dokumentációs Útmutatók segítenek a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókra vonatkozó dokumentumok értelmezésében, a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumentáció vezetésében.

A kiadvány az itt következő fontos információkat tartalmazza - részben értelmező szövegek, részben mintadokumentumok formájában:

- Az SNI gyermekkel érkező dokumentumok, szülői dokumentumok, az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértői vélemények, valamint a pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: szakértői vélemény, a szakértői javaslat értelmezése;

- Az SNI gyermekkel kapcsolatos intézményi dokumentumok: tanügyi dokumentumok (egyéni fejlődési napló; tanév végi értékelés, jogszabályi előírások), szakmai (alapító okirat, SZMSZ, PP, Nevelési Program), gyermekvédelmi dokumentumok;

- Az SNI gyermek fejlődésével, készség- és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: a lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása, folyamatdiagnosztika és az egyéni fejlesztési terv, a mentesítés lehetőségei, pedagógiai vélemény;

- A pedagógiai mérés, értékelés sajátos szempontjai;

- Vonatkozó törvények és rendeletek részletei, az értelmezéshez szakszavak szótára.

A Jó gyakorlatok gyűjteményével egyrészt közvetítő közeget szeretnénk nyújtani az intézmények közötti horizontális tanuláshoz, másrészt lehetőséget teremteni a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését sikeresen megvalósító intézmények jól működő gyakorlatának bemutatására. E jó gyakorlatokat szakértőkből álló zsűri értékeli, és tesz javaslatot a gyűjteménybe való bekerülésre.

A program célja ezzel egy közvetítő kommunikációs felület kialakítása az együttnevelést megvalósító intézmények között, vagyis a nyilvánosság és a közvetlen kapcsolat lehetőségének megteremtése a jó gyakorlatok fejlesztői és a jó gyakorlatokat igénybe vevő intézmények között. - A közeljövőben pályázati felhívásunkat megismételjük.

Az adatbank

A központi program fejlesztéseinek minden csomagja bekerül egy szakértői csoport által fejlesztett adatbankba. A program és módszertani adatbanki szolgáltatás célja, hogy minden fontos témában információt nyújtson, megteremtse a dokumentációk letöltésének lehetőségét.

A kompetencia alapú programcsomagok

Szakembereink részvétele a HEFOP 3.1-es intézkedésében megjelenő, kompetencia alapú programcsomagok fejlesztésében biztosítja a kompetencia alapú oktatási programok differenciált alkalmazásra, integrált oktatásra való alkalmasságát. A programcsomagok intézményi adaptációjához a pedagógus-továbbképzési projekt keretében képzett szakértői támogatással járul hozzá a központi program.

A kompetencia alapú programcsomagokhoz - 10 fogyatékossági területre - inklúziós szakmai ajánlások és modulok is készülnek. Ezek tartalmazzák egyrészt az általános érvényű módszertani javaslatokat a megcélzott képességfejlesztési területekhez kapcsolódóan (az általuk képviselt fogyatékossági terület nézőpontjából), másrészt modell értékű megoldásokat bemutató modulrészleteket közölnek a programban előforduló tanítási helyzetekhez kapcsolódóan (szintén az általuk képviselt fogyatékossági terület nézőpontjából); tartalmaznak valamint szakirodalmi ajánlást (bibliográfiát) és javaslatokat az egyes sérülések kezelésére speciálisan alkalmas eszközök használatára.

A magyarországi középiskolai oktatás teljesítményközpontú jellege megnehezíti, sőt akadályozza a sajátos nevelési igényű diákok oktatását; az integráló módszerek alkalmazása nem jelenik meg az intézmények gyakorlatában. A sajátos nevelési igényű tanulók jelentős számban maradnak ki a közoktatás intézményeiből. Mivel ez a sikertelenségi mutató intézményi szinten nem jelentkezik, arról sincsenek megbízható adatok, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók sikertelensége mint iskolai „negatív teljesítmény" milyen következményekkel jár intézményi szinten. Így az oktatási rendszerből feltételezhetően kihulló tanulók számára esélyt jelent az idő előtti iskolaelhagyás megelőzését, a lemorzsolódás kockázatát csökkentő módszerek kidolgozása, amely módszerek immár intézményi szinten kezelhetik ezt a problémát. A módszerek sikeressége egyaránt szolgálja az esélynövelést és a társadalmi beilleszkedés segítését.

A kérdés megoldásában alapvető lépés az okok vizsgálata. A sikertelenség okainak feltárására (1) kutatási programot, majd ezt követően (2) fejlesztési koncepció kidolgozását vállalta a programfejlesztés. Ilyen kutatás korábban még nem volt Magyarországon. Az úttörő jellegű munka célja a kedvezőtlen eredmények okainak feltárása, valamint az adatok beágyazása a társadalom és a közoktatás szélesebb összefüggéseibe. Az elkészült anyag így felhasználható lehet az oktatáspolitika számára is - a problémákat kezelni képes ajánlások, koncepciók, cselekvési tervek elkészítésének alapjaként.

A kutatási program

A kutatási program lezajlott, eredményei rövidesen hozzáférhetőek lesznek a nyilvánosság számára kiadvány formájában, illetve a közoktatás szempontjából fontos különböző információs felületeken. Az eredményeket megkapta a prevenciós programok kifejlesztésén dolgozó szakértői munkacsoport.

A prevenciós program

A prevenciós program a lemorzsolódás csökkentésének, a kimaradás visszaszorításának legfontosabb eszköze lesz. Kiemelt feladata, hogy a figyelmet a megelőzésre irányítsa.

A prevenciós program tartalmai (amelyeket modulrendszerben dolgozunk ki annak érdekében, hogy rugalmas összeválogatása segítse a lehető legeredményesebb implementációt) a következők:

• Jelzőrendszer kialakítása a tanulói lemorzsolódás veszélyének időben észlelésére;
• A tanulási folyamatok egyéniesítése;
• Az életvezetéshez, pályairányításhoz szükséges tanácsadás, a szülő bevonása a folyamatba;
• A szakmai és szakmaközi együttműködések serkentése: az intézmény, a gyermekvédelem, a szociális intézményhálózat, a szülői szervezetek és a család között. Fontos a család jelentőségének, szerepének felértékelődése, az iskolarendszerben elfoglalt helyének értelmezése és megerősítése;
• A pedagógus és az intézmény önreflexiós és önfejlesztő képességének erősítése;
• Az iskolák pedagógiai gyakorlatának fejlesztése.

A képzésen olyan szaktanácsadók vesznek részt, akik a képzést követően a saját környezetükben kiválasztott egy-egy középfokú intézmény nevelőtestületének adják át tudásukat. Az eredményességet segíti az is, hogy a helybe vitt, akkreditált képzés a teljes nevelőtestületnek szól, továbbá az intézmény a számára leginkább fontos fejlesztő tudásokat választhatja ki a modulokból.

A program következő szakasza az ún. utánkövetés (follow up), valamint - szükség esetén - egy változtatási terv kialakítása az intézményi sajátosságok, specialitások figyelembe vételével.

Távolabbi célok

A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlősége érdekében tett lépések, a tervezett központi fejlesztések és helyi együttműködések, innovációk az együttnevelés szélesebb körű és gyorsabb elterjedését segítik. A pedagógiai szemléletváltás hatására, az esélyegyenlőséget biztosító nyitott, befogadóvá vált intézmények képesek lesznek az eltérő képességek kezelésére, a sajátos nevelési igényű tanulók inklúziójának eredményes megvalósítására. Ez pedig biztosíthatja majd a munkaerőpiac által igényelt ismeretekhez és tudáshoz való hozzájutást, a szükséges kompetenciák kialakításának lehetőségét, azaz a különböző fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának alapját.

A 2.1. B intézkedés pályázati programjai