Ezen a felületen lehetőség van a különböző kutatások megismerésére, a kutatókkal való kapcsolatfelvételre.
Megjelennek kutatási téma ajánlatok azok számára, akik partnereket keresnek a munkájukhoz, vagy éppen olyan intézmények, amelyek a kutatási területnek megfelelőek.
Adott a lehetőség már elvégzett kutatások rövid ismertetésére, illetve a kutatók vagy kutatási anyag elérhetőségére. Kutatások közötti kapcsolatok megteremtését is szolgálja a felület.
Azok a kutatók, akik e területen kutatásokat végeznek, automatikus adatlap kitöltésével kutatásukról a legfontosabb tudnivalókat elhelyezhetik az adatbankban.
Akadálypályán
Sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú iskolákban
A HEFOP 2.1 intézkedés központi programja (Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben) B komponensének 5. projektje három egymással kapcsolatban álló alprogramból állt. Ebből szorosan egymásra épült kettő: egy, az alább részletesen bemutatott kutatási program és az ennek eredményeit felhasználó fejlesztési projekt. A kutatási programnak alapvető feladata és célja az volt, hogy a fejlesztési projekt számára olyan információkat, adatokat szolgáltasson és olyan összefüggéseket tárjon fel, amelyekre támaszkodva adekvát prevenciós programcsomag készíthető a lemorzsolódás, az idő előtti iskolaelhagyás megakadályozására. Ezeket a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat integráltan vagy szegregáltan nevelő intézmények, a gyógypedagógiai és többségi pedagógiai tanárképzés és tanártovábbképzés egyaránt felhasználhatja.
Prevenciós lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai lemorzsolódásának és idő előtti iskolaelhagyásának megelőzésére
A kutatás eredményeire építve sor került a prevenciós program kifejlesztésére. Az akkreditált továbbképzés segítséget ad a korai iskolaelhagyás és lemorzsolódás kockázatának felismerésére és az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére. A képzést egy tanéven keresztül tanácsadói szolgáltatás egészítette ki. Középiskolai tanárok, szaktanácsadók, pedagógiai intézeti munkatársak, gyógypedagógus szakértők támogatták a modulokra épülő pilot programot befogadó 20 középiskolát.
Ez a kötet a program tanácsadóinak tapasztalatait, az egy tanéven keresztül zajló közös munka tanulságait, a továbbképzéshez készült, és a pilot program során folyamatosan bővülő háttéranyagokat tartalmazza. A kötet segítséget kíván adni azoknak a befogadó iskoláknak és pedagógusaiknak, akik fontosnak tartják a tanulóik eredményes középiskolai pályafutását, javítani szeretnék a szervezet megtartó képességét, és azt remélve, hogy az integrációt segítő gyógypedagógusok és az együttnevelésben szerepet vállaló érintettek, partnerek is haszonnal forgatják majd.
A prevenciós pilotprogram hatása a befogadó intézményi gyakorlatra - Középiskolai kutatás és prevenciós program
A folyamatban lévő reformok, fejlesztések kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több intézményben kialakításra kerüljenek az integrált nevelés, oktatás feltételei. Ennek megvalósítását az elmúlt időszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv segítette.
A fiatalkorú munkanélküliség adatai egyértelműen jelzik, hogy a közoktatási rendszerben alapvetően szükséges a lemorzsolódás, kimaradás megakadályozása, csökkentése, a megelőzés eszközeinek fejlesztése és alkalmazása. Különösen fontos ennek kialakítása azokban a középfokú intézményekben, amelyekben együttnevelés (inkluzív nevelés) folyik.
Az inkluzív oktatásban szerzett tudás azonban túlmutat önmagán: hiszen nemcsak arról szól, hogy néhány sajátos nevelési igényű tanulót hogyan lehet integrálni a többségi oktatásba, hanem sokkal inkább szemléletmód. Arra keresi a választ, hogy hogyan lehet átalakítani az oktatási rendszereket és más tanulási környezeteket úgy, hogy azok meg tudjanak felelni a tanulók sokféleségének.
A közös gondolkodás és önként vállalt együttes cselekvés átalakítja a szereplőket: a pedagógusközösségek, szülők, tanulók, intézményvezetők gondolkodását, gyakorlatát, szemléletét – bevonva és aktivizálva őket.
Tapasztalatok a WISC-IV gyermek-inteligenciateszt magyarországi standardizálásáról
Az iskolai alulteljesítés és kudarcok hátterében meghúzódó okok között vannak a gyermek képességeiben rejlőek, vannak érzelmi és motivációs hátterű iskolai kudarcok, és vannak olyanok, amelyek a szociális környezet hátrányaival magyarázhatók.
Elsősorban azok a hátrányok befolyásolják az iskolai teljesítményeket, amelyek a művelődési javakhoz való hozzáférés akadályozottságával függnek össze. Az elmúlt évtizedekben jelentős vita kísérte az általános iskolai szelekciót, vagyis a többségi általános iskolából az értelmi fogyatékosnak minősített gyermekeket oktató gyógypedagógiai iskolába történő kiválogatást. E viták sarkalatos pontja volt, hogy megbízhatóak-e azok a pszichológiai vizsgálati eszközök, amelyek a gyermekek értelmi képességeit, intelligenciáját mérik.
A teszt standardizálás előzményének tekinthető a 2002-től induló Utolsó padból program (Oktatási Minisztérium, 2004), amelynek törekvése az enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek – a nemzetközi adatokhoz viszonyítva – kedvezőtlen hazai arányának változtatása volt. E program tapasztalatainak összegzésekor többek között az a következtetés is megfogalmazódott, hogy a minősítésben részt vevő intézményhálózat megújításra szorul. Ezen belül a minősítésben szerepet játszó diagnosztikai eszköztár korszerűsítésének szükségessége is megerősítést kapott.
E tanulmánykötet a gyermekek intellektuális képességrendszerének vizsgálatára alkalmas, a hazai pszichológiai (gyógypedagógiai pszichológiai) kultúrában hagyományokkal rendelkező, azonban jelenleg nemzetközi viszonylatban mégis új, ma legkorszerűbbnek tartott mérőeszköz, a Wechsler gyermek-intelligenciateszt (Wechsler Intelligence Scale for Children – Forth Edition – WISC–IV) magyarországi adaptálásáról és közreadásáról számol be.
